1480:
MARCIO GALEOTTI, a Mátyás udvarába szakadt tudós humanista csodálkozva jegyzi meg: „A magyarok, akár urak, akár parasztok, mindnyájan egyazon szavakkal élnek.”
...Humanista, posobiaci vo dvore Mateja Corvina uzasom poznamenava: „madari, ako pani, tak sedliaci, vsetcia rozpravaju tiemi istymi slovami.”
1609:
POLANUS AMANDUS, a Baselben élő kései humanista írja szenczi Molnár Albertnek nyelvtana megjelenésekor „Akadtak, akik kétségbe vonták, hogy a zabolátlan magyar nyelvet nyelvtani szabályokba lehetne foglalni. Te azonban kiváló munkáddal alaposan megcáfoltad őket.”
...Neskorsi humanista pise Molnarovi Albertovy, ked sa objavila jeho gramatika: „Nasli sa, ktory pochybovali, ze bezuzdnu madarcinu sa bude dat vsadit do pravidelnosti. Ty si im to svojou preciznou pracou vyvratil.”
1790:
JOHANN GOTTFRIED HERDER elismeri, hogy nagy kincs a magyar nyelv. „Van a népnek kedvesebb valamije, mint a nyelve? Benne él egész gondolatvilága, múltja története, hite, életalapja, egész szíve, lelke.”
Uznava,, ze madarsky jazyk je poklad. „ma narod mylsieniecoakosvoju rec? Vnej zije cely jeho myslienkovy svet, historia minulost, viera, zaklady zivota, cele srdce, dusa.”
1817:
GIUSEPPE MEZZOFANTI bíboros, aki 58 nyelvet értett s beszélt, többek között kitűnően magyarul is (négy nyelvjárásban), Bolognában ékes magyar beszéddel fogadta József magyar nádort. Ő mondta Frankl Ágoston cseh nyelvésznek: „Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és a latinnal egy sorba helyeztek? A magyar! Az új magyar költők versét ismerem, amelyeknek dallamossága teljesen magával ragadott. Kísérjék figyelemmel a jövő történetét és a költői géniusz oly hirtelen fellendülésének lesznek tanúi, amely teljesen igazolja jóslatomat. Úgy látszik, a magyarok maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában.” Mezzofanti bíboros 1832-től a Magyar Tudományos Akadémia kültagja volt.
...Kardinal, ktory rozumel a rozpraval 58 jazykmi, aj madarsky so styrmi nareciami peknou recou vital palatina Jozefa. On hovoril ceskemu jazykovedcovi Augustinovi Franklovi: „viete, ktory je to jazyk, ktory kvoli svojej konstruktivnosti, rytmickosti a harmonii zaradujem pred ostatne jazyky na roven grectiny a laticiny? Madarcina. Povedal: „poznam basne novych madarskych basnikov, ktorych melodia ma uniesla. Sledujte buducnost a budete svedkami prudkeho rozmachu basnickeho genia. Zda sa, ze ani madari si niesu vedomi, aki poklad v sebe skryva ich rec. Ardinal Mezzofanti bol od roku 1832 externym clenom Madarskej Vedeckej Akademie.
1820:
JAKAB GRIMM, a történeti hangfejlődés törvényszerűségeinek felismerője, az első német tudományos nyelvtan megalkotója kijelentette, hogy a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.
...Objavitelom zakonitosti historickych zvukovych vyvojov, prvym stvoritelom vedeckej nemciny prehlasil: „logickost a dokonala stavba madarskeho jazyka prekonava ine jazyky.”
1830:
SIR JOHN BOWRING, a hazánkat fölkereső angol utazó és irodalmár, aki magyar írók és költők műveiből angol nyelven antológiát adott ki, megállapította, hogy: A magyar nyelv eredete messzire megy vissza. Egész sajátos módon fejlődött és szerkezete olyan időkben alakult ki, amikor a legtöbb most élő európai nyelv nem is létezett. Önmagában következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis is, az erő, a hangzatok hajlékonyságával... a magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, amelyen az idők viharai karcolást sem ejtettek... Ez a nyelv a nemzeti önállóságnak, a szellemi függetlenségnek legrégibb és legfényesebb emléke... A régi egyiptomi templomok egyetlen kőből készült padozatait sem tudjuk megmagyarázni, honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömböket. Miként szállították el, vagy emelték föl a templom tetejét. A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény.
Anglicky literat a cestovatel, ktory vidal antologiu madarskych basni v anglictine prehlasil: „Povod madarskeho jazyka siaha daleko do minulosti. Celkom svojskym sposobom sa vyvyjal a jej konstrukcia sa vyvynula v takom obdobi, ked este vacsina europskych jazykov este neexistovala. Samo osebe sa vyvyjala dosledne a pevne, v ktorej sa nachadza logika, ba ?mateza?, sila aj ohybnost hlasok... madarcina je kvader z jedneho kusu, na ktorom burky casu nezanechali ani skrabnutie. Tento jazyk je najstarsou spomienkou narodnej a duchovnej samostatnosti. Nevieme si vysvetlit ani v Egyptskych chramoch, z jedneho kusu postavene dlazby. Ako ich dopravili, ako ich postavili. Povod madarskeho jazyka je podobne zaujimavy.
1840:
VILHELM SCHOTT kiváló német tudós: A magyar nyelvben olyan üde, gyermeki természetszemlélet él, hogy előre nem is sejthető fejlődés csírái rejtőznek benne. Sok szép lágy mássalhangzója van. Magánhangzóit tisztábban ejti, mint a német. Egyaránt képes velős rövidségre és hatásos szónoki nyitottságra, szóval a próza minden nemére. Összhangzatos felépítése, csengő rímei, kifejezésbeli gazdagsága és zengő hangjai viszont kiválóan alkalmassá teszik, mint a tapasztalat is igazolja, a költészet minden ágára.
Nemecky vedec: „v madarcine zije take svieze a detske ponimanie, ze sa v nom skryvaju vpred netusene moznosti. Ma vela jemnych spoluhlasok. Svoje samohlasky vyslovuje cistejsie, ako nemcina. Je schopny strucnosti aj recnickej otvorenosti, skratka pre vsetky druhy prozy. Suzvucna stavba, zvonive rymy, vyjadrovacie bohatstvo a zvucne hlasky su idealne, ako to potvrdzuju aj skusenosti, pre vsetky druhy basnictva.
1840:
N. ERBESBERG világhírű bécsi tanár: „Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot.”
...Taky je madarsky jazyk, akoby bola vytvorena skupinou jazykovedcov, aby v nej bola obsadena vsetok zakonitosti, strucnost, sulad a jasnot a pritom obchadza hrubosti, vyslovnostne tazkosti a nepravidelnosti.
1848:
N. SIMPSON „Levelek a Duna mellől” cikksorozatában így számol be a márciusi napok mámoros hangulatából a magyar nyelvről: „A magyar nyelv költői, gazdag, hangulatos... tele van lelkesedéssel, eréllyel, mindennemű költői célra alkalmatos, bátor, s mégis gyöngéd összhangzatos, dallamos és kifejezése tiszta.”
Vo svojich clankoch „Listy od Dunaja” v ramci marcovych dni pise: „ ...”
1927:
JULES ROMAINS, korunk egyik legnagyobb francia költőjének szavai, amikor meglátogatta Magyarországot: „Mivel a magyar nyelvet nem értettem, minden erőmmel azon iparkodtam, hogy megérezzem. Úgy éreztem, hogy csupa erő. Nem ismerek ehhez fogható férfias nyelvet. Szenvedelmesen férfias.”
...Slova jedneho najvacsieho basnika nasej doby, ked navstivil Madarsko: „kedze som madarcine nerozumel, z kazdej svojej sily som sa snazil ju precitit. Mal som pocit, ze je sama sila. Nepoznam podobnejsiu muznu rec. Vasnivo muzna.”